Egyesületünk katonai hagyományőrzői részt vettek 2011. július 16-án Bécsben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével (1999) kitüntetett Habsburg Ottó főherceg temetésén. Az elhunyt főherceget a Szent István Székesegyházban ravatalozták fel, koporsója a Habsburg Család fekete-sárga sávos zászlajával volt letakarva a zászló az Osztrák-Magyar Monarchia kiscímerével (1916-1918) volt díszítve.

A gyászmisét Christopoh Schönborn, Bécs érseke celebrálta. A mise végén megszólalt a székesegyház legnagyobb harangja, a 21 tonnás Pummerin. A harangot csak kivételes alkalmakkor és egyházi ünnepeken szólaltatják meg. A főherceget végső nyughelyére a Kapucinusok templomában lévő kriptába ünnepélyes menet kísérte, melynek élén az Osztrák Szövetségi Hadsereg (Bundesheer) díszalegysége és zenekara haladt. Őket követték a történelmi egyenruhákat viselő katonai hagyományőrzők kikülönített zászlókíséretei, köztük egyesületünk tagjai is, akik a Magyar Királyi Honvédség 1881 M. gyalogsági egyenruháját viselték és az egyesület 1869 M. gyalogsági csapatzászló másolatát vitték. A történelmi zászlókat, az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területéről érkezett díszruhát, és történelmi katonai egyenruhát viselő hagyományőrzők követték.

A gyászmenet a főhercegi koporsót kísérve Bécs történelmi városrészén a Grabenen, majd a Kohlmarkton át a Hofburgon és a Ringstrassén keresztül az Operaház mögött kanyarodott vissza a Kapucinusok templomához. A zárt templomajtó előtt az úgynevezett "kopogtatási ceremónia" keretében kértek bebocsátást. Először az elhunyt egykori trónörökösi címeit, majd politikai tisztségeit sorolták fel a szerzetesek, mindkétszer azt felelték belülről: "nem ismerjük őt". Csak a harmadik kopogtatás után nyitották ki a kaput, amikor a "Ki kér bebocsátást?" kérdésre azt a választ kapták: "Ottó, egy halandó, bűnös ember". A szertartás végén a katonai hagyományőrzők díszlövéssel búcsúztak a Főhercegtől.

Habsburg Ottó főherceg, teljes nevén Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen, 1912. november 20-án született Reichenauban, édesapja IV. Károly magyar király volt. Hazánkban sajnálatos módon többen a Habsburg dinasztiához való tartozása alapján eléggé elfogultan ítélik meg életpályáját, holott politikai pályafutása során sokat tett Magyarországért, bizonyította, hogy más ember, mint a felmenői. A szűklátókörűek és a történelmet politikai (pártpolitikai) szemszögből megközelítők nem saját életpályája alapján tárgyilagosan ítélik meg, hanem a dinasztia tettei alapján, ezért illetik a véreskezű hóhér, labanc stb. jelzővel, és felháborítónak tartják, hogy szíve magyar földben nyugszik, pedig ez a gesztus is mutatja, hogy nem követi teljes mértékben a dinasztia szokásait.