Szent Borbála előtt tisztelegtünk

Neve a pogány jelentésű Barbarus név nőnemű változata. Egyes változatok szerint Antiochiában, mások szerint Héliopoliszban élt valamikor ie. 313-235 között. A bányászok, kohászok, tüzérek, tűzszerészek, ágyá- és harangöntők védőszentje és vértanú a keresztény kultúrában, a tizennégy segítőszent egyike. Nemzetközileg a Szent Barbara névalak ismert (Magyarországon ezt nem használják), az ortodox kereszténységben Barbara nagyvértanú.

Az első okmányszerű bizonyíték, amely a szentéletű szűz tiszteletét elrendeli, V. Károly császártól ered, aki a spanyolországi Burgosban és Szicíliában az általa alapított tüzérségi iskoláknak kiadott szabályok közül a X. pontban ekként intézkedik: "A midőn a golyót a lövegbe helyezik, a csőtorkolat fölött a kereszt jelét kell csinálni, és Szent Borbálát kell segítségül hívni." A XIII. pont szerint: "A lövéshez mindenkinek meg kell jelenni; aki ez ellen a parancs ellen vét, az tartozik 2 font viaszt áldozni a Borbála-testvériségnek." A Borbála-testvériséget, a középkorban a papi rendeket utánzó kézműves egyesületek mintájára, a puskaművesekből, tüzérekből, tábori lövészekből, szermesterekből és a nagy ágyúk szolgálatával foglalkozó egyéb személyekből alakult egyesület alkotta, amely védőszentjéül Szent Borbálát választotta. (Forrás: Dr. Lugosi József nyá. ezredes, HM HIM Hadtörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója)

A magyar tüzérek Szent Borbála napját 1913 óta ünneplik, ekkor látták el tüzérséggel a monarchián belüli saját haderőnket, a Magyar Királyi Honvédséget. A tüzér alakulatok csapatünnepeiken felolvasták a Borbála tekercset, valamint felavatták az újonc tüzéreket. A Borbála-napi ünnepségeikre meghívták az adott helyőrség polgári és egyházi vezetőit, tábori miséken tisztelegtek a védőszent előtt. A második világháború után 1949-ig élt a hagyomány, majd megszüntették az ünnepet a többi fegyvernemi védőszent ünnepével együtt. Szent Borbála ünnepét a honvéd tüzérségnél 1987-ben élesztették újjá.

Tapolca a Borbála kultusz tekintetében kiemelkedő helyet foglal el, mivel amellett, hogy 33 éven keresztül a haderő szempontjából kiemelkedő tüzérségi bázisnak számított, a bauxit bányászat fellegvára is volt. Így természetes, hogy a Borbála kultusz hagyományait, Tapolcán a katonai helyőrség és a bányászat megszűnését követően, a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Tapolcai Csoportja viszi tovább.

Így történt ez az idei évben is, a Borbála-naphoz legközelebb eső szombaton az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Tapolcai Csoportja a selmecbányai hagyományokon alapuló szakestéllyel kezdte a Borbála napot, melyen a szívélyes "Invitáló Czetli"-nek eleget téve mi is részt vettünk. Másnap Borbála misén közösen tisztelegtünk a védőszent előtt, a tapolcai Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban. A misét dr. Csernai Balázs plébános celebrálta.

Borbála nap alkalmából egyesületünk levélben kérte Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter urat, hogy legyen a segítségünkre abban, hogy a tapolcai haditechnikai gyűjteménybe kerüljön egy 9K72 Elbrus, közismert nevén SCUD-B rakétakomplexum, amely 1963-tól 29 éven keresztül szolgált kizárólag Tapolcán. A kéréshez írásos támogatással Tapolca Város Polgármestere, Dobó Zoltán úr is csatlakozott.

© Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület,