Tapolca, mint állandó katonai helyőrség

Kötelékrepülésen a
tapolcai párducok

1946-ban Tapolca billegei részén megmaradt katonai objektumokat újra birtokba vette a honvédség, először repülőtér gondnokság működött, később több a légierőhöz kötődő zászlóalj, illetve század erejű önálló alegység költözött a repülőtérre és közvetlen környékére. Az 50-es évektől járási hadkiegészítő parancsnokság is működött Tapolcán.

Tapolcai T-55-ös közepes
harckocsi gyakorlaton Csornán

A "Kossuth hadrend" keretében végrehajtott szervezési változások során 1950-ben a 23. Önálló Csatarepülő Ezred költözött Tapolcára. Az ezred IL-10 (Párduc) csatarepülőkkel volt felszerelve. Az IL-10-es csatarepülőket a Néphadsereg hadrendjéből 1956. szeptemberéig kivonták, így az ezredet is megszüntették. A csatarepülők megszüntetésével Tapolcáról véglegesen távozott a magyar légierő, a repülőtér üzemeltetését ismét a szovjet légierő vette át.

Az 1950-es években a légierő mellett a szárazföldi alakulatok is egy jelentősebb létszámban és szervezeti formában jelentek meg Tapolcán, jelentős szerepet betöltve a település életében és fejlődésében.

1950-ben települt Tapolcára az első jelentős szárazföldi alakulat a 38. Gépesített Lövészezred, amelyből a későbbi átszervezések során megalakult a 8. Gépkocsizó Lövészezred, majd pedig harckocsi ezred, végül dandár (MN 6904). Az ezred a Magyar Néphadsereg egyik kiemelkedő páncélos kiképző bázisa lett. Dandárként 1991. március 15-én felvette Mátyás király egyik híres hadvezérének Kinizsi Pálnak a nevét. A jeles alkalomból Tapolca Város Önkormányzata csapatzászlót adományozott az alakulatnak. A dandár bázisán alakult meg 1997. április 1-én a Dunántúli Kiképző Központ, majd pedig 2000. január 3-án a Tapolcai Kiképző Központ.

1953-ban a vasúti szállítások irányítására állandó katonai parancsnokság települt Tapolcára, Vasútállomás Katonai Parancsnokság néven.

Gyakorlaton a rakétadandár a
SU-ban, SCUD-A rakétával

Az 1963-as év szintén jelentős fejlődést hozott a helyőrség részére. Tapolcára települt a néphadsereg rakéta tüzérségének legnagyobb tűzerejét képező 5. Önálló Hadműveleti Rakétadandár (MN 1480), az atomfej hordozására is képes SCUD-A hadműveleti rakétákkal (későbbiek során az öbölháborúban ismerté vált SCUD-B hadműveleti rakétákat üzemeltette) felszerelve. A dandár tevékenysége során a Magyar Néphadseregben egyedüli katonai szervezetként az aranykoszorús kiváló magasabb egysége címet nyerte el működése során.

A tapolcai osztály állományába tartozó
FROG-7 rakéta indítóasztalra állítása

1963-ban szintén Tapolcára települt a SCUD rakéták kistestvérét üzemeltető 38. Önálló Hadosztály Közvetlen Harcászati Rakétaosztály (MN 2167) is. Az osztály FROG-3 harcászati rakétákkal volt felszerelve, majd a későbbi korszerűsítés során FROG-7 harcászati rakétákkal.

1970-ben települt Tapolcára a 153. Vasúti Műszaki Zászlóalj (MN 4518). A zászlóalj századai jelentős munkát végeztek a Tapolca-Szombathely, Balatonfüred-Tapolca, Tapolca-Keszthely vasútvonalakon. Közreműködtek a balatonfüredi vasútállomás építésében is. A zászlóalj 1978-ban települt át Dombóvárra.

A tapolcai sv. ezred
éleslövészeten Várpalotán

Az 1980-as évek közepén kezdődött a Tapolcán állomásozó katonai szervezetek átalakítása, illetve elvezénylése a helyőrségből. A harcászati rakétaosztályt Tatára helyezték. 1989-ben átalakult a rakétadandár is, Tapolcára vonták össze az addig hadosztály közvetlen harcászati rakétaosztályokat, és megalakították az 5. Önálló Hadműveleti Harcászati Rakétadandárt (SCUD-B és FROG-7 rakétákból), így létrehozva a honvédség legnagyobb erejű rakétatüzér alakulatát. Az alakulat elsőként kapta meg az új 1990 M. csapatzászlót. 1991-ben a Magyar Honvédség hadrendjéből kivonták a SCUD-B és a FROG-7 rakétákat, és a rakétadandár bázisán megalakították az 5. Önálló Sorozatvető Tüzérezredet BM-21 típusú rakéta-sorozatvetőkkel. Az ezred 1995-ben felvette az 5.Csobánc Sorozatvető Tüzérezred nevet. 1997-ben az ezred Pécs helyőrségbe települt, és beolvadt a Vegyes Tüzérdandár állományába.

A Tapolcai Kiképző Központ
címere

2000-ben gyökeres változások álltak be a helyőrségben. A teljes helyőrség átalakult és a 8. Kinizsi Pál Harckocsi Kiképző Dandár bázisán megalakították a Dunántúli Kiképző Központot, mely katonai szervezet alegységei két helyőrségben Tapolcán és Szombathelyen állomásoztak. A kiképző központ parancsnoksága Tapolcán volt.

A haderő átalakításának folyamataként a rövid életű Dunántúli Kiképző Központ megszüntetésre került, és helyette 2000. január 3-án megalakult a Magyar Honvédség Tapolcai Kiképző Központja. A kiképző központ 2006. január 01-el áttelepült Szentendre helyőrségbe, ahol felszámolásra került.

A Tapolcai Kiképző Központ áthelyezését követően Tapolcán megszűnt az állandó katonai helyőrség.

Kinizsi Pál Harckocsi Dandár
címere
Csobánc Sorozatvető
Tűzérezred címere

© Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület,