Tapolca, mint állandó katonai helyőrség

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés a honvédség létszámát 35.000 főben állapította meg, amelyből 1.750 fő lehetett a tiszti állomány. Megtiltották a repülőgépek, páncélosok, vegyi fegyverek, és nehézlövegek hadrendbe tartását.

A békeszerződés honvédségre vonatkozó erőteljes korlátozásai miatt az állandó katonai helyőrség megvalósítása Tapolcán lekerült a napirendről.

1927. március 31-én a békeszerződést ellenőrző antant bizottság távozott az országból. 1927. december 23-án határozat született a hadsereg fejlesztéséről, amelyet 1928 és 1930 között három ütemben kellett végrehajtani. A honvédség létszámát 35 000 főről 62 500 főre kívánták emelni. 1932-37-ig a honvédség újabb fejlesztését kezdték meg, melynek keretében 1935. október 1-el megkezdték a légierő fejlesztését, felállításra került az m.kir. 1. repülő dandár két ezreddel, melyből az egyik a m.kir. 3. repülő ezred Tapolcán alakult meg. Az első helyőrségparancsnokság a mai Városháza épületében helyezkedett el. Tapolca első katonai helyőrségparancsnoka vitéz érkeserűi Fráter Tibor m.kir. repülő alezredes (későbbiek folyamán vezérőrnagy) volt.

Tapolca elöljárósága és lakossága hivatalosan 1937. május utolsó vasárnapján a Hősök Napján köszöntötte a Légiforgalmi Hivatal állományát (a hivatal volt a légierő fedőszerve azokban az években, amikor hivatalosan nem lehetett a honvédségnek légiereje).

A légierő átszervezése folytán az ezrednek egy osztálya az első bombázó osztály maradt csak Tapolcán, melynek első parancsnoka Kazay Kálmán őrnagy, az 1. nehézbombázó század parancsnoka Telbisz Lóránd százados, a 2. nehézbombázó század parancsnoka Vitán Béla százados volt. A századokat Isten Nyila (1. század), és Isten Kardja (2. század) névre keresztelték, és az állományukba 9-9 darab Ju-86 K-2 bombázó repülőgép volt.

1. nehézbombázó század
jelvénye
Ju-86 K-2 bombázó repülőgép
az 1. század jelvényével
2. nehézbombázó század
jelvénye

A Magyar Királyi Légierő egészen 1945. márciusáig különböző szervezeti formában és alárendeltségben, de állandó jelleggel jelen volt Tapolcán. 1945. márciusában a repülőteret leszerelték és egy 100 tengelyes vasúti szerelvényre rakták a mozdítható berendezéseket és javítóanyagokat, majd kiszállították az országból. A reptér visszamaradt felszereléseit és épületeit 1945. március 26-án este felrobbantották.

1944. december 7-től 1945. március 27-ig több magyar és német katonai szervezet állomásozott Tapolcán, ezek közül a legjelentősebb a magyar 20. gyaloghadosztály, valamint a 10. német csatarepülő kötelék.

Tapolcát a szovjet csapatok 1945. március 27-28-án foglalták el. A repülőtér használható részein rövid ideig a szovjet 17. légihadsereg alegységei állomásoztak.

© Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület,