A ruházat kialakulása

Osztrák-Magyar Monarchia 1915-től
használt középcímere

A kiegyezést követően az Uralkodó által szentesített 1868. évi XLI. számú törvény alapján létrejött az Osztrák-Magyar Monarchián belül a Magyar Királyi Honvédség. A törvény az ország területét kerületekre osztotta, így jött létre a Dunán inneni, Dunántúli, a Tiszántúli, a Tiszán inneni, a Királyhágón túli és a Horvát-Szlavón kerület.

Habsburg-Lotaringiai József Károly
főherceg tábornagy
a Magyar Királyi Honvédség
I. főparancsnoka

Egy év múlva a földrajzi elnevezést megszűntették és a kerületek a parancsnokságok székhelyének nevét vették át. A honvéd kerületek a budai, pozsonyi, pesti, kassai, kolozsvári és a zágrábi hadkerület elnevezést kapták. Az elnevezést 1870-ben és 1871-ben szintén változtatták, először a hadkerület megnevezést honvéd hadkerületre, majd a honvéd hadkerületek egy kerülettel bővültek, valamint számozást is kaptak az alábbiak szerint: I. pesti, II. szegedi, III. kassai, IV. pozsonyi, V. budai, VI. kolozsvári, VII. zágrábi honvéd hadkerület.

Honvéd teljes díszben
1871 M. egyenruhában

A honvéd gyalogság egyenruháját igyekeztek úgy kialakítani, hogy minél több magyaros elemet tartalmazzon és elkülönüljön a közös hadsereg gyalogságának egyenruhájától. Az egyenruhán kezdetben a piros és a kék színek domináltak, kék atilla, piros nadrág és csákó. Az atilla zsinórzata nagyon hasonlított a huszár atilla zsinórzatára, csak a vállperecek és a kettős vállzsinór jelentette a különbséget. 1869. januárjában mutatták be az új honvéd egyenruhát az Uralkodónak Bécsben. 1876-ban megjelent az első Öltözeti és fölszerelési szabályzat a Magyar Kir. Honvédség részére, mely szabályzat sok újdonságot tartalmazott, többek között bevezették az új tiszti atillát, mely a cifra huszár zsinórzat helyett az egyszerűbb makkokban végződő egyenes zsinórzattal volt ellátva. Az öt darab mellzsinór a test vonalát követve felülről lefele arányosan csökkenő hosszúságban volt felvarrva az atillára. Az atilla mindjárt meg is kapta a csontváz gúnynevet. Az új tiszti (csontváz) atillát 1876. január 23-án mutatták be az Uralkodónak Budapesten.

1881-ben jelentős változáson ment át a honvéd gyalogság öltözete, sötét és a világoskék alapszínt vette fel meggyszín (altisztek, legénység), illetve arany (tisztek) zsinórzattal és paszománnyal. A legénységi atilla zsinórzata is a tisztihez módosult. Az 1892-ben megjelent öltözeti és felszerelési szabályzat már az 1881-ben módosított ruházatot tárgyalja. A továbbiakban tárgyalt ruházati és felszerelési anyagok az 1892-ben kiadott Öltözeti és felszerelési szabályzat a Magyar Kir. Honvédség számára című kiadvány alapján kerül bemutatásra.

© Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület,